MUNKAVÉDELEM
OLISER IMRE ÁLTAL
Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
1. A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a
biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
Témakörök
1.1. Munkavédelmi alapismeretek
A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és
munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési,
szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése.
A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények
hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők.
A megelőzés fontossága és lehetőségei
A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények
humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással
összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a
biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és
rendeltetésük.
Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)
Veszélyes és ártalmas termelési tényezők
A munkavédelem fogalomrendszere, források
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.
1.2. Munkahelyek kialakítása
Munkahelyek kialakításának általános szabályai
A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.
Szociális létesítmények
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége.
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes
területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.
Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében
Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó
készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés
adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.
Anyagmozgatás
Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás
szabályai, hátsérülések megelőzése
Raktározás
Áruk fajtái, raktározás típusai
Munkahelyi rend és hulladékkezelés
Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja,
eszközei.
.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
1.3. Munkavégzés személyi feltételei
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi
vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek
A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás
szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
1.4. Munkaeszközök biztonsága
Munkaeszközök halmazai
Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.
Munkaeszközök dokumentációi
Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a
munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a
megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.
Munkaeszközök veszélyessége, eljárások
Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A
biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési
eljárás.
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei
Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők
szerepe. Általános üzemeltetési követelmények.
Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai
követelmények.
1.5. Munkakörnyezeti hatások
Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek,
stressz)
Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások
felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.
A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen.
A kockázat fogalma, felmérése és kezeléseA kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási
megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége
1.6. Munkavédelmi jogi ismeretek
A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek
Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó
munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993.
évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a
követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb
feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati
miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A
szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai
a munkavégzés során.
Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken
Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok.
Foglalkozás-egészségügyi feladatok.
Balesetek és foglalkozási megbetegedések.
Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok
munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze.
Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott
képviselők szerepe, feladatai, jogai.
EUS MUNKAVÉDELEM ALAPOK
A munkavédelem alapjai
A munkavédelem területe szorosan kapcsolódik az ÉLETMINŐSÉG KÉRDÉSKÖRÉHEZ.
A munkavédelem olyan tevékenységek eredménye, amely KIEGYENSÚLYOZOTT
KAPCSOLATOT teremt:
-az ember (tehetség, felkészültség, szükségletek és motivációk)
-a környezet (a lakható és amennyire lehetséges „kényelmes, élvezhető” környezet valamint
az épített és a munkaeszközök környezete között)
-a munkaszervezet (az ember-gép kapcsolata, személyes kapcsolatok, munkával való
elégedettség)
között.
Más szavakkal fogalmazva a munkavédelem akkor hatékony, ha a veszélyes helyzeteket
felismerik és hatékonyan kezelik.
A veszélyes helyzetek igen gyakoriak a munkakörnyezetben. Ezek a veszélyek alapvetően a
veszélyes anyagok és eszközök munka során történő felhasználásából, a gépek
alkalmazásából, az egyéb felszerelések, berendezések és anyagok használatából erednek.
Ahhoz, hogy ezek az elemek ne okozzanak veszélyes helyzeteket, szükséges, hogy egy
ellenőrző és értékelő mechanizmust vezessünk be, amely nagy hangsúlyt fektet azokra a
munkavállalókra, akik felelősek ezen elemek használata során a biztonság megőrzésében.
Ez az elv, amely egy veszélyhelyzet-felmérés és értékelésen alapul, az egyik jellemzője és
eredménye azoknak a megelőzést biztosító alapelveknek, amelyekről a következőkben szó
lesz.
Egyértelmű, hogy a veszély felismerése és értékelése során a legmegfelelőbb módszereket
kell alkalmazni (védelmek, szabályozás, eljárások, automatizmus stb.) hogy biztonságosan és
hatékonyan kezeljük azt.
A fentiekkel kapcsolatban a jelenlegi technikai normák által használt kifejezések a
következők:
VESZÉLY Minden lehetséges sérülést vagy egészségkárosodást okozó
hatás
VESZÉLYES HELYZET Minden olyan helyzet, amelyben egy vagy több személy
veszélynek van kitéve
KOCKÁZAT a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás
valószínűségének és súlyosságának együttes hatása
Ezek a definíciók a fentebb említett elvekkel összhangban bizonyítják, hogy mennyire fontos
a megelőző politika annak érdekében, hogy az lehetővé tegye a teljes és biztonságos
kockázatkezelést mielőtt annak negatív hatásai a napi hírek közé kerülnek.
A MEGELŐZÉS
A megelőzés alapvető követelményei a következők:
ELŐRELÁTÁS kiszámítani a jövőbeli valószínűségét olyan eseményeknek, amelyek
veszélyesek MEGELŐZÉS megtervezni, kialakítani a megfelelő magatartást és hozzáállást a
jövőbeni balesetek megelőzése érdekében
A MEGELŐZÉS INDOKAI
Morális aspektusok:
A természet védelme úgy értendő, mint az ember és a környezet kombinációjának védelme,
ami a munka során elsődleges érték és ez által mindenkinek erkölcsi kötelessége is egyben.
Jogi kötelezettségek:
Szükséges, hogy az adott kérdéssel számos általános törvényi szabályozás (Alkotmány,
Polgári Törvénykönyv stb.) és számos speciális szabályozás foglalkozzon, amelyek mind
súlyos büntető, mind súlyos polgári jogi felelősséget rónak azokra, akik a kötelességeiket nem
teljesítik.
Büntetőjogi felelősség
Büntetőjogi felelősség: A munkavédelmi szabályszegés akkor vezet büntető felelősség
alkalmazásához (ami az alkalmazható joghátrányok legsúlyosabb formája), ha egyben
bűncselekményt is megvalósít. A Btk. szerint bűncselekmény az a szándékosan, vagy – ha a
törvény a gondatlan elkövetést is bünteti-gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely
veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
A bűncselekmény lehet bűntett (szándékosan elkövetett cselekmény, amiért minimum 2
évi szabadságvesztést róhatnak ki) vagy vétség (ide tartoznak a gondatlanságból
Elkövetett bűncselekmények, amikért enyhébb büntetést szabhatnak ki.)
A büntetőjogi felelősség szempontjai
A jog megsértése szándékának fennállása illetve fenn nem állása alapján a büntetőjogi
felelősség a következőképpen osztható fel:
-szándékosság, amikor az elkövetőnek szándékában áll kárt okozni, vagy egyes értelmezések
szerint, ha valaki tudatában van annak, hogy veszélyes helyzet van és mégsem tesz semmit,
hogy elhárítsa azt.
-gondatlanság: amikor az elkövető előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de
könnyelműen bízik azoknak az elmaradásában (tudatos gondatlanság) vagy amikor a
következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható körültekintést, figyelmet
elmulasztja (hanyagság).
A munkavédelmi szabályszegések miatti bűncselekmények jelentős többsége hanyag
magatartás miatt következik be, rendszerint az előírt szabályok megtartásának
elmulasztásával, megszegésével valósul meg. Fel kell hívjuk a figyelmet egy fontos, és sokszor a kis-és középvállalkozók által nem ismert
tényállásra: a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésre. Ez a cselekmény a
bűncselekmény kategóriájába tartozik, és akár szabadságvesztéssel is büntethető: Aki a
foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy
egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ
el, és szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.
A MUNKAVÁLLALÓ KÖTELEZETTSÉGEI
A munkavállalók kötelezettségei
1. Minden munkavállalónak gondoskodnia kell az egészségéről és biztonságáról, ugyanígy
mások egészségéről és biztonságáról a munkahelyen, amennyiben érintettek a
munkavállaló tevékenysége által vagy gondatlansága kihathat rájuk. Mindez a munkáltató
utasításai, a munkavállaló képzése és a rendelkezésre álló eszközök figyelembe vételével
összhangban várható el.
2. A munkavállaló:
a) engedelmeskedni köteles a munkavállaló, az üzletvezető, a felügyelők utasításainak annak
érdekében, hogy az egyéni és kollektív védelem eredményes legyen;
b) megfelelően kell alkalmaznia és használnia a gépeket, felszereléseket, eszközöket,
veszélyes nayagokat és vegyületeket, a szállítás eszközeit és egyéb munkaeszközöket és
berendezéseket;
c) megfelelően kell használnia a védelmi berendezéseket, amik rendelkezésre állnak;
d) köteles jelenteni a munkáltatónak, üzletvezetőnek, munkafelügyelőnek, ha a b) és c)
pontokban említett eszközök és berendezések hiányoznak, ha a veszély más lehetséges
forrását észleli, felelős közvetlenül jelenteni a vészhelyzetet minél hamarabb, annak
érdekében, hogy a veszély elhárítható, vagy az álatala okozottt kár csökkenthető legyen;
e) Felhatalmazás nélkül nem mozdíthatja el és nem módosíthatja a berendezéseket, a
jelzéseket vagy a vezérlőberendezéseket;
f) Nem cselekedhet és kezdeményezhet önállóan olyan műveleteket vagy cselekedeteket,
működtetéseket, amelyekre nem képes, vagy nincs kiképezve, vagy amely veszélyezteti a
saját vagy mások épségét;
g) Meg kell jelennie az egészségügyi ellenőrzésen; h) A munkáltatóval, üzletvezetővel, munkafelügyelővel közreműködik, hogy eleget tegyen
azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a felhatalmazott hatóság ír elő, hogy a
munkahelyi egészség és biztonság a munkavégzés közben biztosítva legyen.
A fenti paragrafusok tartalmából három jelentős szabályozási tárgy tűnik ki:
1. A gépek, felszerelések és körülmények biztonsága. A munkáltatónak foglalkoznia kell a
karbantartással a vállalatnál (Megelőző és Védelmi Szolgálat, munkavállalók képviselői,
orvos).
2. A megfelelő szakképesítés. A megfelelő szakképesítés igen szükséges a munkavállaló
részére, akit a munkáltató utasításokkal lát el a munkavégzés során. Az információ és
képzés elengedhetetlen a munkavállaló számára, hogy megszerezze azokat a speciális
ismereteket, amelyek a munka végzéséhez és a feladatok ellátásához elengedhetetlenül
szükségesek és ezáltal a megfelelő pillanatban észlelhesse a kockázat fennállását.
3. Magatartás. A munkavállaló magatartása egy veszélyes helyzet esetén növelheti a sérülés
valószínűségét. Az információk és a megfelelő képzés lehetővé teszi, hogy korrigálja a
nem megfelelő és veszélyes viselkedést.
A két utóbbi ponttal kapcsolatban figyelembe kell venni a 89/391/EGK irányelv alapelvét,
amely szerint a munkavállalónak gondoskodnia kell a saját egészségének és biztonságának a
védelméről a munkáltató utasításainak megfelelően.
A munkavállalók szerepe a D.L. 626/94 által meglehetősen növekedett az előző
szabályozásokhoz képest.
Nyilvánvaló, hogy a munkavállaló szerepének növekedése, mint aktív szereplőnek az
egészség és védelem területén, a kötelezettségek új sorát is hárítja rá egyben.
Fontos megjegyezni, hogy eltekintve az 5. Cikkelyben foglaltak megszegése esetén fennálló
bírságoktól, a D.L. 626/94 1 hónapig terjedő szabadságvesztést és 206-tól 610 euróig terjedő
pénzbírságot is kiszab a szabályok megsértői részére. Kockázatelemzés és értékelés
Az irányadó szabályzat
A kockázatelemzést értékelést és a hozzá kapcsolódó dokumentáció (termelési biztonsági
terv), elkészítését a D.L.(törvényerejű rendelet) 626/1994 említi és szabályozza ( az azbeszt-,
ólom- és zajártalomnak kitett dolgozók kockázatfelmérését viszont az 1991 aug. 15-i 277 D.L.
- lásd a magyarázatot ). Főképpen a 4. Cikkely szabályozza ezt a kötelezettséget, második
bekezdés ( általános kötelezettség ), harmadik bekezdés ( kötelező a kockázatelemzésről szóló
dokumentum másolatát az üzemben tartani), hatodik ( a kockázatelemzést az illetékes
orvossal, a megelőzési és védelmi szolgálat felelősével együttműködve kell elkészíteni és
szükséges egy előzetes konzultáció is a biztonságért felelős dolgozók képviselőjével ), tizedik
( azon miniszteri rendeletek áttekintése, melyek kis és középvállalatok számára fogalmaznak
meg irányadó szabályokat).
Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy hatályba lépett az 1996. Dec. 5-i
Miniszteri Rendelet,(Olaszországban) mely szabványosított eljárásokat irányoz elő az értékelő
dokumentum megszerkesztésével kapcsolatban (főleg azon mezőgazdasági és erdészeti
tevékenységgel foglalkozó vállalatokról van szó, melyek nem foglalkoztatnak tíznél több
alkalmazottat, határozatlan idejű szerződéssel, a maximum 20 fős halászati vállalatokról, a
maximum 30 fős ipari üzemekről és a 200 fős egyéb vállalatokról).
A Munkaügyi Minisztérium 1995. Augusztus 7.-i 102 számú körlevele további
felvilágosítással szolgál a kockázatelemző és értékelő dokumentum elkészítésével
kapcsolatban.
A kockázatelemző dokumentum illetve a hozzá kapcsolódó, vagy az azt helyettesítő (lásd a
későbbiekben) kötelezettségek teljesítése nem átruházható feladat.
KOCKÁZATELEMZÉS ÉS MEGSZERVEZÉSE
A kockázatelemzés és a biztonsági terv megszerkesztésének kötelezettsége
A munkáltatónak – de nem kifejezetten csak neki, hanem az igazgatónak és a
munkafelügyelőnek is – ki kell dolgoznia egy, a munka közbeni biztonságot és egészséget
fenyegető veszélyek felmérését, értékelését magában foglaló dokumentumot, amelyben
részletezésre kerülnek magának a felmérésnek a kritériumai is, csakúgy, mint a megelőzés és
a védelem meghatározása, valamint az egyéni védekezés eszközei, és a biztonsági szintek (
biztonsági terv ) hosszú távú fejlesztése érdekében megfelelőnek ítélt intézkedések is.
A kockázatelemzés és a fent említett dokumentum kidolgozása a munkáltató feladata, melyet
a megelőzési és védelmi szolgálat felelősével és az illetékes orvossal kell elvégeznie, illetve
azoknál az eseteknél, ahol kötelező az egészségügyi ellenőrzés, előzetes konzultációra van
szükség egy munkavédelmi-biztonsági szakemberrel.
Ez a kötelezettség a kis- és középvállalkozásokra is érvényes, noha elképzelhető, hogy a
közeljövőben kiadásra kerül egy miniszteri rendelet, mely „szabványosított eljárást ”
fogalmaz meg számukra.
MUNKAADÓ KÖTELEZETTSÉGEI
ÉS KOCKÁZATELEMZÉS ARRA KIJELÖLT SZEMÉLYEK
A munkáltatók felelőssége
A munkáltatóknak igen alaposan elő kell készíteniük azokat a teendőket, melyeket a
kockázatelemzésből eredő felelősség vállalása illetve a dolgozók biztonság és
egészségvédelmét szolgáló intézkedések bevezetése miatt szándékoznak megvalósítani.
Mindezt javasolt a kockázatok felszámolására vagy ellenőrzésére szánt kivitelezési terv
fejlesztésével és folyamatos megfigyelésével elvégezni.
A kivitelezési tervnek a következőket kell tartalmaznia:
• Az elemzés megszervezése és az ezzel kapcsolatos teendők összehangolása • A megfelelő, képesített személyek kinevezése a kockázatelemzés elvégzésére
• A dolgozói képviselet véleményének kikérése a kinevezett személyekkel kapcsolatban
• a szükséges információk, a szakmai képzés illetve a források biztosítása a megbízottak
részére, akik lehetnek tulajdonképpen a munkaadó alkalmazottai is
• a megbízottak közötti megfelelő együttműködés biztosítása (amennyiben az eset
megkívánja)
• a vezetőség bevonása és a munkaerő részvételre való bátorítása
• a kockázatok újravizsgálatával kapcsolatos megállapodások megkötése
• Biztosítani kell, hogy a megelőző-, és óvintézkedések az elemzés eredményeihez
igazodjanak
• A megelőző-, és óvintézkedések folyamatos ellenőrzése annak érdekében, hogy
hatékonyságuk fennmaradjon
• A dolgozók és/vagy a képviselőik tájékoztatása az elemzés eredményeiről illetve a
bevezetésre kerülő intézkedésekről
A kockázatelemzés elvégzésére kinevezett személyek
A kockázatelemzés elvégzésével megbízott emberek kiválasztása a munkaadó feladata,
legyen szó akármilyen szervezetről. A szóban forgó emberek lehetnek:
• Maguk a munkaadók
• Alkalmazottak, akiket a munkaadó választ ki
• Külső cégek megbízottai
A kockázatelemzést végző emberek hatás - és munkaköre
Bárki legyen is az elemzést végző személy, fontos, hogy legyen képesítése és értsen a rábízott
feladat elvégzéséhez.
Előfordulhat, hogy az illető nem ért a kockázatelemzés valamely területéhez. Például egy
villamos mérnök, annak ellenére, hogy a saját területén jól képzett, valószínűleg nem
rendelkezik megfelelő ismeretekkel és képzettséggel egy bonyolultabb kémiai folyamat
kockázatainak felméréséhez. Alapvető dolog, hogy a megbízott személyek illetve a munkaadó
tisztában legyenek a képességeik határaival, és ha szükséges külső segítséghez forduljanak,
szakemberekhez, akik közreműködnek a kockázatelemzésben.
A gyakorlatban sokszor elő fog fordulni, hogy az elemzést végző csoportban különböző
jellegű munkakörök találkoznak.
Az elemzést végző személyek rátermettségéről az alábbiak alapján lehet meggyőződni:
1. Tisztában vannak a felmérés általános menetével
2. Képességeiket a gyakorlatban is tudják alkalmazni, a munkahelyen, ahol a
kockázatelemzés megvalósul, illetve az egyszerűbb feladatok elvégzésénél,
melyeket megvizsgálnak. Mindez a következőkből tevődik össze:
• A biztonsággal és egészséggel kapcsolatos problémák azonosítása
• Fontossági sorrend felállítása a teendőket illetően
• Javaslatok tétele a kockázatok megszünt
INFORMÁCIÓIGÉNY AZ EGÉSZSÉGES MUNKAVÉGZÉSHEZ MUNKAIRÁNYÍTÁSHOZ
Az információ mezején fellépő igények
Azoknak a személyeknek, akik munkahelyi kockázatelemzéssel foglalkoznak
tisztában kell lenniük az alábbiakkal:
• A már ismert veszélyek és a körülmény, amiből származnak
• A munka során alkalmazott anyagok, felszerelések és technikák
• Eljárások és munkaszervezés, az alkalmazottak kapcsolata a felhasznált
anyagokkal
• A különböző fenyegetettség típusa, valószínűsége, gyakorisága és időtartama.
Bizonyos esetekben olyan modern mérési módszereket is lehet alkalmazni, melyek
már bizonyították alkalmasságukat.
• A veszély általi fenyegetettség és relatív hatása közötti kapcsolat
• A munkahelyen felmerülő veszélyekre vonatkozó törvényi előírások és
követelmények
• Az ún. „mindennapi munkahelyi gyakorlat” –ra vonatkozó szempontok ismerete
azon szektoroknál, melyek esetében nem léteznek sajátos törvényi szabályzások
Az olyan esetekben, amikor különböző munkáltatók alkalmazottai dolgoznak együtt, a
kockázatelemzéssel megbízott személyek megoszthatják egymással a kockázatokra és az
egészségmegőrzés területére vonatkozó információkat. A munkaadó feladata, hogy elősegítse
és megkönnyítse az ilyen típusú információáramlást.
Hírforrások
A fent említett információk az alábbiakból állnak:
• A munkatevékenység elemzése, annak érdekében, hogy a lehetséges balesetek
kiszámíthatóak legyenek (különösen, amikor mennyiségi értékelő rendszerek kerülnek
alkalmazásra)
• Folyamatos kapcsolattartás a dolgozókkal és/vagy képviselőikkel, vagy a munkába való
bevonásuk
• A gyártók és a beszállítók által szolgáltatott kézikönyvek és adatok
• A végzett tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció és tapasztalatok, pl. a kereskedelmi
vagy szakmai társaságok adatgyűjteményei
• Szakmai kiadványok és adatbázisok
• A munkahelyi biztonság, egészség és higiénia területén működő nemzeti szervezetek vagy
illetékes intézmények által javasolt irányvonalak
• Balestekre vagy szerencsétlenségekre vonatkozó adatok (beleértve a veszélyes
eseményekről szóló jelentéseket, pl.a be nem következett baleseteket), járványügyi
vizsgálatok
• Munkamódszerek, kézikönyvek és operatív eljárások egy meghatározott munkahellyel
kapcsolatban
Nyilvántartás
Szükség lesz egy felmérési napló nyitására, melyben rögzítésre kerülnek a kockázatelemzés
és értékelés eredményei.
Az intézkedések hatékonyságának folyamatos ellenőrzése
A megelőző, illetve óvintézkedésekkel kapcsolatos tervezésre, szervezésre, folyamatos
ellenőrzésre és a felülvizsgálatra vonatkozó megállapodásokat az elemzés eredményei alapján
ALKALMAZOTT DOLGOZÓK ELLENŐRZIK PL.: IRODÁBAN A FŐNÖK A MUNKAVÉDELMEN VALÓ
RÉSZVÉTELT AMI MOST MÁR CSAK ELOLVASÁS ÉRTELMEZÉS ALÁÍRÁS.
Követelmények a méretekre vonatkozóan és baleset-megelőzési kötelezettségek
Az olyan cégeknek, amelyek 5-nél több alkalmazottat foglalkoztatnak, ahol a dolgozók
mérgező és ártalmas anyagoknak vannak kitéve valamint ahol egészségre ártalmas
tevékenységet végeznek( a munka-felügyeleti szerv meghatározása alapján), akkor is ha
kevesebb, mint 5 alkalmazottal rendelkeznek, a következő paraméterekkel rendelkező
helyiségeket kell munkavégzés céljára kialakítani:
• a tiszta belmagasság nem lehet kisebb, mint 3 m
• a légköbméter-tartalom nem lehet kisebb bruttó 10 m3-nél dolgozónként, amibe a
gépek és a bútorok is beletartoznak
• a terület nem lehet kisebb, mint bruttó 2 m2 dolgozóként, amibe a gépek és a bútorok
is beletartoznak.
A paramétereket a munkahelyeket felügyelő Szervek módosíthatják, a belmagasság esetében
például a megfelelő szellőztetőrendszer felszerelésének kötelezettsége mellett.
-KIJÁRATOK
-VÉSZKIJÁRATOK
-CSÚSZÁSMENTESÍTÉS
-JÓL MEGVILÁGÍTOTT HELYSÉGEK
-BALESETMENTES MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSA