Fehérjék aminósavak

 
 
Olyan szerves vegyületek melyekben Aminócsoport és karboxilcsoport is előfordúl.
-NH2, -COOH.
 
Az a aminósavak a fehérjék építőkövei.
 
                    COOH
                      I
 
   H2N--------- C--------- H
                     
                      I
 
                      R
A FEHÉRJÉK CSAK A AMINÓSAVAKBÓL ÉPÜLNEK FEL.
Az élő szervezetekben 25-féle A-aminosav VAN A
LEGTÖBB FEHÉRJEÉPÍTŐ.
 
Fehérjék
 
 
 
         
Aminosavakból épülnek fel  
 
 az emberi szervezet nem képes előállítani  
 
Esszenciális aminosavak- teljes értékű  
 
  fehérjék (hús, tej, tojás)  
 
• Növényi eredetűek – nem teljes értékűek
 
 
ZSÍROK
 
Zsírok
   (energiaszolgáltatás + zsírban oldódó vitaminok
közvetítésében)
Állati eredetű zsírok, növényi olajok
• Zsírszerű anyagok
   (fontos szerep a sejtek élettani folyamatában+ más
fontos vegyületek: antioxidáns)
Tojássárga, vaj, agyvelő, máj , növényi magvak
 
 
 
SZÉNHIDRÁTOK
 
Szénhidrátok
 
 
 
                 
• Cukorszerű  
  (gyorsan  
  felszívódnak)  
 
- Szőlőcukor  
 
- Gyümölcscukor (méz)
 
- Répacukor  
 
- Tejcukor (laktóz)  
 
- Malátacukor (csírázó  
  gabonamagvak)  
 
             
• Nem cukorszerű  
 
 - keményítő (burgonya)  
 
 -  cellulóz (növényi sejtfal)
 
 - glikogén (máj, izom)  
 
 - pektin (növényekből  
  kivonva  
  kocsonyásítóanyag:
ÁSVÁNYI ANYAGOK
Ásványi anyagok
 
 
 
               
• Nátrium (vér) konyhasó  
 
• Kálium (izmok működése) növényű eredetű  tápanyagok
 
• Kalcium és Magnézium (csontok) zöldségfélék, tej  
 
• Foszfor (csontképződés)  
 
• Vas (vörösvértestek, izom) állati húsok, belsőségek  
 
• Klór (gyomorsav képzés) ott, ahol a nátrium  
 
• Jód (pajzsmirigy) konyhasó jódozása
 
 
BALLASZT ANYAGOK
 
Ballasztanyagok
 
 
 
                 
Másodlagos szerep:  
 
elősegítik a gyomor-bél perisztaltikus mozgását, (cellulóz), a gyomor-
  bél falra és a nyálkahártyára izgató hatást fejtenek ki, fokozzák az  
  emésztés hatékonyságát.  
 
Jelenlétükkel növelik a táplálék élvezeti értékét.  
 
Színezőanyagok, íz- és illatanyagok, állományjavítók (növelik az  
  eltarthatóságot)  (3 jegyű szám)  
 
„E” mesterséges eredetű járulékanyag  
 
A csomagoláson kötelező feltüntetni!
 
 
 
AZ ÉLELMISZEREK ROMLÁSA
 
Az élelmiszerek romlása
 
 
 
                 
Növényi és állati eredetűek- bennük különféle biokémiai,
  kémiai és fizikai változások következnek be. (a  
  minőségre)  
 
- Kedvező változások (javítják a biológiai, élvezeti  
 
  értéket): későn érő gyümölcs, sajt, hús,  szeszesitalok aromája  
 
- Kedvezőtlen változások gyümölcs, zöldség:  
 
  megfonnyad, más élelmiszer kiszárad, - nem teljes romlás  
 
Teljes romlás: emberi fogyasztásra alkalmatlan, undort keltő,  
  visszataszító
 
 
AZ ÉLELMISZEREK JELÖLÉSE
Az élelmiszerek jelölése
 
 
 
                     
• Nem lehet megtévesztő!  
 
    (tartalom, hatás, különleges, ha nem, betegség megelőzésére  
  vonatkozó tulajdonság, ha ez nem bizonyított)  
 
• Jelölés:  
 
   szó, jel, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum  
 
• Előírás:  
 
   Megnevezés, összetétel, minőségi megőrzési dátum,  
  tételazonosító (számcsoport+ L), tápértékjelölés,  
  Irányadó Napi Beviteli Érték, diétás felhasználhatóság,
  ökológiai (bio) termékek, tárolási, felhasználási, főzési  
  útmutató
 
 
 
A lizinről: EGY FEHÉRJE  LINK AZ: https://www.egeszsegbolt.hu/termekek/7587/lizinc_kapszula_60_db/
OLDALRÓL
 
Ha egy esszenciális aminosavból hiány mutatkozik, ehhez igazodik az összes többi 
aminosav beépülésének mértéke is. Az az aminósav amelyből a legkevesebb áll a 
rendelkezésre, az határolja be az összes többi aminosav beépülésének mértékét. 
Az aminosavak közül a lizin a legtöbb étrendben a limitáló aminosav. Az élelmiszerek 
hőkezelése során, a sütésnél a lizin az, amelyik leginkább átalakul. A kenyér héjának 
barna színét is ez a reakció okozza. Ha étrendünkben kevés a lizin, akkor a többi 
aminosav sem tud beépülni.A lizin gazdag forrásai a hüvelyesek és a halak. 
 
A gabona alapú étrenden élők / búza,rizs,kukorica/ lizinhiányosan étkeznek, mert 
ezekben kevés a lizin.  Az aminosavak tanulmányozása korszakalkotó jelentőségű 
a betegségek természetének kutatásában. Számos aminosav terápia járt sikerrel, 
többek között eredményeket értek el az öregedés késleltetése, a szívbetegségek 
megakadályozása, az emlékezet javítása, a depresszió és stressz leküzdése, az 
alvászavarok korrigálása, az ízületi gyulladások és herpesz gyógyítása, az 
alkoholizmus elleni harc, az allergia kezelése és a hajnövekedés serkentése terén.

A fehérjék az élőlényekben található óriásmolekulák, melyek az élő szervezetek 
vázát adják, és a szervezetben zajló folyamatok szabályozásában vesznek részt.
A sejtekben található DNS kódolja, hogy a sejtben milyen fehérjék keletkezzenek. 
Ezek a fehérjék építik fel és működtetik a szervezetet, az élő rendszer a fehérjék 
nyelvét beszéli. Az emberi szervezet a fehérjéit 20 aminosavból rakja össze, 
s ezek kapcsolódási sorrendje, a molekula mérete és szerkezete teszi lehetővé, 
hogy az adott fehérje elláthassa feladatát. Amíg a növények képesek előállítani 
a számukra szükséges valamennyi aminosavat, addig az ember kilenc aminosav 
(valin, leucin, izoleucin, metionin, fenilalanin, triptofán, treonin, hisztidin és lizin) 
élőállítására nem képes, ezeket a táplálékból kell megszereznie. Ezt a kilenc 
aminosavat esszenciális aminosavaknak nevezzük. Amennyiben egy esszenciális 
aminosavból nem kapunk eleget, hiánybetegség alakul ki. A lizin (a,e-diamino-
kapronsav) a 4-aminobutil oldallánca miatt a bázikus aminosavak közé sorolható 
hasonlóan az argininhoz és a hisztidinhez. A lizin előállítása fermentációs úton 
történik, az aminosavat baktériumokkal termeltetik.