Munkahelyi egészség és biztonság
Miért fontos munkahelyi egészség és biztonság Az ipari fejlődéssel egyetemben a dolgozókat fenyegető kockázatok megnőttek. Szerencsére magával vonta a munkáltatók felismerését is, miszerint gazdasági érdekük is a megfelelő biztonsági és egészségi veszélyekkel való foglalkozás. A veszélyes anyagok, veszélyes gépeken keresztül a kockázatnak különféle formái vannak. A következmények a családban, a környezeteben, az egészségben jelentkezhetnek. A dolgozók szempontjából az alábbi következményekkel kell számolnunk: munkahely elvesztése keresetkiesés pályamódosítási kényszer betegségek többlet költségei a megszerzett szakmát nem folytathatja személyes életének megnehezülése A munkáltatónál jelentkező hátrányok: munkaerőkiesés kártérítés munkaerőpótlás képzés betanítás A munkavédelem fogalma A munkahelyi egészség és biztonság tulajdonképpen munkavédelem. Vagy fordítva: A munkavédelemnek két nagy területe van az egyik a munkabiztonság és a munkaegészségügy. A munkavédelem szót ugyanakkor nem tartják szerencsének, mivel azt szokták mondani nem a munkát kell védeni, hanem a munkást. A munkavédelem szó egy összetett főnév. A jelentéstömörítő összetételek közzé tartozik, vagyis a szó elő és utótagja között bonyolult kapcsolat van. A jelentését tekintve tehát nem a munka – mint előtag – védelmét értjük, hanem az azzal kapcsolat intézkedéseket. A munkavédelem azon törvénykezési, műszaki, gazdasági, szociális, szervezési, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amelyek célja: a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók egészségének és munkaképességének megóvása a munkavégzés során. A munkaképesség megóvása lényegében a testi épség megóvása. A cél a balesetek elhárítása és az egészség megóvása. Egy rossz lámpa lehet baleseti veszélyforrás, de az egészségre is rossz hatással lehet. A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Alapvető igény, hogy munkánkat biztonságosan tudjuk végezni. Biztonságba szeretnénk eljutni a munkahelyre és onnan hazajutni. A történelem során ez hosszú ideig ezzel keveset foglalkoztunk. A biztonságos munka ma már alapvető emberi jog, de a józan gazdaságpolitika része is. Történeti áttekintés A munkával kapcsolatos egészségi és biztonsági problémák tulajdonképpen egyidősek az emberiséggel. i.e. 3000 körül Hammurabi egyik törvénye így szól: „Ha az építőmester valakinek házat épít, de munkáját szolidan nem végzi, mire a ház, melyet épített összedől s a háziúr halálát okozza, az illető építőmester ölessék meg.” Ebben korban, ha valaki nem volt alkalmas a munkára (személyi feltételek), kegyetlen büntetést kapott. Az ókori Görögországban, Spártában a gyerekek Taigetoszra vitele egyfajta szelekció. (Személyi feltételek). Az ókori Rómában Hadrianus előírja a bányában dolgozó rabszolgák részére a fürdőt és a lábbelit. De a szakképzett munkaerő elvesztése törvények nélkül drága dolog volt. Ciceró például azt olvashatjuk, hogy saját költségén gyógyítatta kedvenc felolvasó-rabszolgájának tüdőbaját. Hippocartes (ie. 460-377 beszámolt a bányászok ólommérgezéses tüneteiről. Plinius (iu. 23-79) római szenátor azbeszt és cinnabarit (HgS; a higany érce) egészségkárosító hatásait írja le, ugyanakkor leírja, hogy a munkások eltakarták szájukat és orrukat a védekezés érdekében. Németországban a XVIII. században törvényt alkotnak a dolgozók kártalanításáról. 1473-ban Ulrich Ellenborg német orvos foglalkozik írásaiban a fémgőzök egészségre gyakorolt káros hatásaival. Paracelsus (1493-1541) a „toxikológia atyja” tanulmányt írta munkavégzés során előforduló megbetegedésekről. Azt mondta, minden anyag mérgező, csupán a bevitel mennyisége dönti el, hogy méregként vagy orvosságként fog hatni. Agrocila (i.u. 1494-1555) a svájci Jochimstral városban élő orvos. De Re Metallica című művében a kohászattal és a bányászattal foglalkozik, amelyben hangsúlyozza a szellőztetés fontosságát. Leírja a tüdőproblémás férfiak idő előtti halálozásit, megemlítve egy nőt is, akinek ezen oknál fogva már a hetedik férje volt. Lényeges, hogy azzal is foglalkozik mit tehetünk a védekezésképpen. Bernardino Ramazzini (i.u. 1633-1714) „Munkások betegségei” (De Morbis Artificium Diatriba) címmel könyvet ír. A munkavégzés közben megbetegedésekről ír, úgymint szilikózis, ólom, higany mérgezés stb. Sir George Baker (i.u. 1722-1802) rávilágít a „Devonshire-i bélgörcs” okára, amely a magas ólomtartalmú almabor. Percival Pott (i.u. 1788-1829) A kéményseprők hererákjának okaként a nagy mennyiségű kormot állapítja meg. Sir Humphry Davy (i.u. 1788-1829) Az első biztonságos bányalámpát kifejlesztette, a bányarobbanások elkerülése érdekében. 1802-ben Angliában kiadják a tanonc-törvényt. 1819-ben a pamutgyárakban megtiltják a 21 éven aluli munkások éjjeli dolgoztatását, a 18 éven aluli munkások csak 12 órát dolgozhattak. Ez a törvény volt az első munkavédelmi jellegű szabályozás. 1832-ben Angliában Gyártörvényt hoznak létre, amely szabályozza a munkaidőt, normákat állít fel a biztonságos munkakörülményekről. 1933-ban Angliában 18 év alatti dolgozók maximum 10 órát dolgozhatnak. 1915-ben Ontarióban (Észak-Amerika) a dolgozók kártalanításáról szóló törvényt alkotnak. 1987 körül dr. Alice Hamilton munkahelyi biztonsággal és egészséggel foglalkozik. A „Veszélyes foglalkozások vizsgálata” című művében a bányák és gyárak szánalmas körülményeiről ír. 1990 Európai Unióban keretirányelveket határoznak meg a munkaegészségügy és munkahelyi biztonságról. Magyar vonatkozások Fogalom: foglalkozás-egészségügyi ellátás, régi nevén: üzemorvos. 1995 A foglalkozás-egészségügyi ellátás eddig állami kötelezettség. Az állam most a munkavállalók kötelezettségévé teszi. 2007 Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség végzi az ellenőrzést; 70/2007 (IV.14.) Korm. rendelet(2) bekezdése. A munkahelyi egészség és biztonság területei egészséges munkahely kialakítása munkaeszközök biztonsága veszélyes anyagok munkaszervezés és munkaidő kiemelt csoportok védelme munkavédelmi szervezet a munkavégzés személyi feltételei Fogalmak Veszélyforrás Minden olyan dolog, amely a munkavégzés során a munkát végzőre vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre ártalmas lehet. A leggyakoribb veszélyforrások kémiai és biológiai jellegűek. Baleset Az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz. Baleseti veszély Olyan környezeti hatás jelenléte, amely meghatározott körülmények között balesetet okozhat. Az oka valamilyen energiafajta ellenőrizetlen felszabadulása és működése. Veszélyzóna A tér azon részét, ahol az ellenőrizetlen energia egészségkárosító hatását ki tudja fejteni, veszélyzónának hívják. Veszélyes Ha munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő v