Álláskeresők nyilvántartásba vétele....
Tájékoztató az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételről
Ahhoz, hogy az álláskeresőt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresőként történő regisztrálását kell kérnie.
Ki tekinthető álláskeresőnek, és mi illeti meg?
Álláskereső az a személy, aki munkaviszonyban nem áll és az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével egyéb keresőtevékenységet sem folytat - ide értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt is-, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint megváltozott munkaképességű személyek járadékában, rehabilitációs ellátásban nem részesül, munkát akar és tud vállalni, a mielőbbi elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát és a kirendeltséggel együttműködik.
A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban,cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.
A korlátozottan cselekvőképes személy (14. életévét betöltött kiskorú, illetve az, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett), amennyiben a fentiek alapján a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik álláskeresőként nyilvántartásba vehető. A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez – kivéve olyan ügycsoportok esetén, amelyekben a bíróság nem korlátozta a cselekvőképességet – ,a törvényes képviselő (gondnok, gyám) beleegyezése vagy utólagos hozzájárulása szükséges valamennyi, eljárást érintő dokumentumon, melyet aláírásával igazol. [Ptk. 12/A. § és 14/B.§]
A cselekvőképtelen (14 év alatti vagy a bíróság által cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett) személy a munkaviszony létesítésére sajátos feltételek mellett jogosult, továbbá önállóan jognyilatkozat nem tehet, ezért helyette a törvényes képviselője jár el az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételi eljárásban. A kirendeltség által az ügyfél részére kiadott dokumentumokat minden esetben a törvényes képviselő írja alá az ügyfél helyett, az ügyeiben ő jár el. ([Ptk.20.§ (1) bekezdés ])
A kereső tevékenység fogalmába minden olyan munkavégzés beletartozik, amelyért a munka elvégzője díjazást kap, akár munkaviszony, vállalkozói jogviszony, megbízási jogviszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony stb. az alapja.
Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is,
· aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, valamint
· aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt,
· illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
Abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenysége rövidebb-hosszabb időre szünetel, a vállalkozás az egyéni vállalkozói nyilvántartásban továbbra is szerepel. Így a vállalkozói jogviszony szüneteltetésének idejét is kereső tevékenységnek kell tekinteni.
Az együttműködés keretében az álláskereső rendszeresen, a kirendeltség által megadott időpontban személyesen felkeresi a kirendeltséget, elfogadja a felajánlott munkát, képzési lehetőséget, munkaerő-piaci szolgáltatást, munkaerő-piaci programban való részvételt és önállóan is aktívan keres munkát.
2013. január 1-jétől az álláskereső nyilatkozatban vállalhatja, hogy együttműködésének elektronikus levélben történő kapcsolattartás formájában tesz eleget. Ennek keretében teljesítheti jelentkezési kötelezettségét, bejelentheti a körülményeiben bekövetkezett változásokat, illetve a nyilvántartását érintő eseményeket. Az elektronikus kapcsolattartásról, annak részleteiről aznfsz.munka.hu/Álláskeresőknek/
A felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha
· Egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas.
· A várható kereset az álláskeresési járadék, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri. Ez a feltétel azonban csak azokra az ügyfelekre vonatkozik, akik álláskeresési támogatásban részesülnek.
· A munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel –történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg.
· Az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult – ide értve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyeket –, az előbbi feltételeken túl a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.
A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely akkor megfelelő, ha
· a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel
· a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy
· a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről a foglalkoztató gondoskodik
Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.
A megváltozott munkaképességű álláskeresők esetében az utazási feltételeket eltérően szabályozza a törvény. Ezen szabályok szerint a munkahely akkor megfelelő, ha a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel történő lakóhely és munkahely közötti oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.
Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható. Ez a rövid időtartamú munkalehetőség olyan álláskereső esetén, aki nem részesül álláskeresési ellátásban közfoglalkoztatás keretében is megvalósulhat.
A kirendeltség az együttműködés keretében vizsgálja, hogy szükség van e az elhelyezkedéshez munkaerő-piaci szolgáltatás igénybevételére.
Munkaerő-piaci szolgáltatás lehet például információ nyújtása, pszichológiai -, pálya -, álláskeresési -, és munka tanácsadás.
Az álláskereső, amennyiben a jogszabály által előírt feltételek megvannak, jogosult lehet álláskeresési ellátásra (–álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre), munkaerő-piaci képzés, humánszolgáltatás igénybevételére.
Az álláskereső elhelyezkedése esetén a munkáltató támogatást kaphat a foglalkoztatáshoz.
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, az álláskeresési ellátásokról és a humánszolgáltatásokról külön tájékoztatók állnak rendelkezésre.
További tájékoztatásért kérjük, forduljon bizalommal a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltséghez!