Gazdasági ó
RÉSZLET: Modern, árutermelő mezőgazdaság
A modern árutermelő mezőgazdaság nem önellátásra rendezkedett be, mert a modern társadalmakban az emberek többsége már egyáltalán nem tevékenykedik a mezőgazdaságban, ezért annak kiszolgáló, élelmiszerellátó szerepe is van. A modern, árutermelő mezőgazdaság esetében ugyanúgy a piaci logika érvényesül, mint az ipari termékek előállítása esetében és itt érvényesülnek leginkább a társadalmi tényezők.
Belterjes (intenzív) gazdálkodás
A belterjes mezőgazdasági termelés a gazdaságilag fejlett országokra jellemző. Jellemző rá, hogy a termésátlagok kimagaslóak, amit magas anyagi ráfordítással, gépesítéssel, növényvédőszerek alkalmazásával, takarmányozással érnek el. A belterjes mezőgazdasági termelés kihasználja a tudomány legújabb eredményeit a termésátlagok növelése, a tenyészidőszak meghosszabbításának és a növények, illetve állatok teherbíróképességének növelése érdekében.
Legjellemzőbb formái Európában alakultak ki, ahol a belterjes vegyes mezőgazdasági termelés jellemző. A vegyes mezőgazdaságra az jellemző, hogy a növény- és állattenyésztés nagyjából egyensúlyban van. Megfigyelhető, hogy Európa északi részén (alkalmazkodva az éghajlati viszonyokhoz) inkább az állattenyésztés, míg délen a növénytermesztés van túlsúlyban.
Az intenzív mezőgazdasági termelés másik típusa az ültetvényes gazdálkodás, ami leginkább a trópusokon terjedt el. Egy-egy ültetvényen csupán egyféle mezőgazdasági terményre szakosodtak (monokultúra): pl. banán, kávé, tea, kaucsuk, cukornád, stb. Annak ellenére, hogy a gazdaságilag fejletlenebb országokban elterjedtek, magas színvonalú gépesítés és magas termésátlagok jellemzik a termelést. A mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményei azonban borzalmasak, nem beszélve a fizetésükről. Ez alól kivételt képeznek a Fair Trade kereskedelemben résztvevő gazdaságok.
Az ültetvények sokszor egy transznacionális élelmiszeripari vállalat kezében vannak, amelyek aztán a termékeket feldolgozzák és a gazdaságilag fejlettebb országokba juttatják.
Külterjes (extenzív) gazdálkodás
A külterjes gazdálkodásra a nagy földterületek jellemzőek, ahol kevesebb anyagi ráfordítással lehet számolni. A hatalmas területeken elhelyezkedő farmokon folyó gazdálkodás leginkább Európán kívül az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Argentínában jellemző. Az extenzív gazdálkodásra jellemző a szakosodás, ahol hatalmas farmokon folyik egy-egy növény termesztése, illetve állat tenyésztése. A hatalmas amerikai szójatáblák vagy az ausztrál birkanyájak jellegzetes példái az extenzív mezőgazdaságnak.
Biogazdálkodás, ökofarm
A nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek rengeteg árnyoldala is van. A magas hozamok elérése érdekében olyan vegyszereket és gyógyszereket alkalmaznak, ami az emberi egészségre is káros lehet. A növényvédőszerek és a műtrágya egy része felszívódik a növényekbe és hosszabb távon komoly egészségügyi következményei lehetnek. A kis helyen együtt tartott nagyüzemi állattartás súlyos etikai és morális kérdéseket is felvet, és a betegségek elterjedése miatt állandóan gyógyszerrel kezelt élőlények húsában megtalálhatóak ezek az anyagok, amelyek szintén károsak az ember egészségére.
Az ökológiai gazdaságok nem alkalmaznak növényvédőszereket és műtrágyát, az állatokat nem tartják szűk helyeken és nem gyógyszerezik őket feleslegesen, ezért az ökofarmokon előállított biotermékek egészségesek és finomabbak is. Ma már egyre olcsóbbak a biotermékek, jóllehet a szegényebb emberek számára még mindig elérhetetlenek, amin csak a biotermékek eladását segítő állami támogatás segíthetne. A piaci logikából következik, hogy az állami szubvenció csak az elején szükséges, mert ha egy termék „befut” és sokan vásárolják, akkor az ára is csökkenni kezd.
A családtámogatási és gyermekgondozási ellátások
Az 1984-től működő Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1993-ban kettévált az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra (ONYF).
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) - közjogi jogállását tekintve - központi hivatal, székhelye Budapest. Az OEP-et az egészségbiztosításért felelős emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) irányítja. 
Az OEP a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.
Az OEP - költségvetési jogállását tekintve - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az OEP-et főigazgató vezeti. A főigazgatót a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja.
A főigazgató-helyetteseket a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja. Az OEP más alkalmazottai felett a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört, amelyet szervezeti és működési szabályzatban - külön törvényben foglaltak figyelembevételével - teljesen vagy részben átruházhat .
Az OEP (egészségbiztosítási központi szerv) feladat- és hatásköre
Az OEP
- elbírálja a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei által hozott döntések elleni fellebbezéseket,
- végzi az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) kezelésével - ideértve a finanszírozással és az ártámogatás-elszámolással kapcsolatos feladatokat -, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat,
- részt vesz az E. Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében,
- ellátja az E. Alap részletes előirányzatainak megállapításával kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat,
- lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat,
- végzi a nem az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat,
- vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást,
- vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat, és ezzel kapcsolatban ellátja az adatvédelmi feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelése, és adatszolgáltatása vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek feletti törvényességi, és szakszerűségi ellenőrzésben,
- a nyilvántartással összefüggésben különösen
- a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, a TAJ igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával,
- a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával,
- az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek fölötti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésben a közhiteles jogviszony nyilvántartás biztosítása érdekében,
- lefolytatja a jogszabályokban előírt egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat,
- a külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét,
- irányítja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok szükség szerinti részletezettségű közzétételéről,
- részt vesz az egészségbiztosítást érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
- feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében, gondoskodik azok biztosítási kötelezettséggel és egészségbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, kapcsolatot tart a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, összekötő szervként és illetékes intézményként hajtja végre az európai uniós tagságból adódó, valamint az európai közösségi rendeletek által előírt feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában, ellátja a hatáskörébe tartozó nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat,
- gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről,
- gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetőinek és ügyintézőinek képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, ideértve az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek és az egészségbiztosítási kifizetőhelyek ügyintézőinek képzését is,
- véleményezi a kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok tervezetét, valamint javaslatot tesz ezen jogszabályok módosítására, új jogszabály megalkotására,
- ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat,
- TAJ-t képez,
- szerződést köt
- az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására,
- gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására, gyógyászati ellátás nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására,
- a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére,
- az orvossal gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére,
- az orvossal egészségügyi szakellátás igénybevételéhez szükséges beutalásra,
- ellenőrzi e szerződések teljesítését,
- ellátja az E. Alap ellátási és működési vagyonával - ideértve a vagyongazdálkodással, ezen belül nyilvántartással, üzemeltetéssel, felújítással, beruházással, beszerzéssel, szerződéskötéssel - kapcsolatos feladatokat,
- vezeti az országos várólista nyilvántartást és ellátja az országos várólista nyilvántartással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatokat,
- működteti és vezeti az implantátum beültetésével, kivételével és cseréjével kapcsolatos beavatkozáson átesett érintetteknek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 101/C. § (1) bekezdése szerinti, az egészségügyi szolgáltatói nyilvántartáshoz kapcsolódó informatikai felületet és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22/B. §-a szerinti központi implantátumregisztert.
Az OEP - az igazgatási szervek vonatkozásában - irányítja, szervezi és ellenőrzi:
- az E. Alapra vonatkozó gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását,
- az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés, valamint az ezzel összefüggő utazás költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését).
Az OEP egészségbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó egyéb feladatai például:
Az OEP - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból:
- a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja,
- támogatást nyújthat a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához,
- allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához, valamint a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat,
- támogatást nyújthat méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához,
Tájékoztató az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeiről |
|
Az aktív korúak ellátása, a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Aktív korú a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy.
Az aktív korúak ellátásának két típusa: a rendszeres szociális segély, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
Aktív korúak ellátására jogosult: a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b) vakok személyi járadékában részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően újabb álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása-ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás- okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
Az aktív korúak ellátására való jogosultság
Rendszeres szociális segélyre jogosult: a) aki egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben- és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és nem jogosult rendszeres szociális segélyre. Az állami foglalkoztatási szervnél kéri álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és együttműködik az őt nyilvántartó munkaügyi kirendeltséggel.
Nem minősül kereső tevékenységnek, ha a kérelmező illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.----
|
| Munkavállalók által fizetendő közterhek |
||||||||||||||
|
|
||||||||||||||
----------